A szép asszony látja és érzi, hogy a leány popója mint préselődik be a lábai közé és egyidejűleg hatalmas vágyat, a korbácsolást egy alapos ütéssel megkezdeni. Sziszeg a vessző és harap, szúr és csíp bele a finom, gyöngéd, meztelen popóba.
— ez a példa nem jó, mert bár nem kell vessző, ez nem mellérendelő szerkezet: a vidáman a mosogatva bővítménye. No, hagyjuk, úgyis értitek. A hasonlító mint elé teszünk vesszőt. Ha a mint azt jelenti: -ként, akkor nem. Ezt a helyesírásellenőrző is tudja, szól is, csak arra vak, hogy ez most melyik mint.
A pont-pont-pont elgondolkodó vagy félbeszakított mondata is csupán a karaktereid szájából hangozhat el, és maga az írásjel inkább ne szerepeljen a narratíva („mondta”) előtt. NE írj például ilyesmit: – Jaj… – nyögte Bogi. Figyeld meg pontosan, hogy hol vannak a mondathatárok.
De ez már valóban inkább csak nyelvtörténeti emléknek számít, ugyanúgy, mint a pontosvesszőnek régebben szintén fel-felbukkanó pontos vonás, böketes vonás elnevezése.
Véleményem szerint, mint kiderült, a tudomány szempontjából: A barátok szerint nem számított rá. 4. Hívjon figyelmet: Ne felejtse el, engedje meg, hallgassam, egyetértek: Ha akarsz, egyedül tudsz menni. 5. A gondolkodás módszerének jellemzői: Egyszóval könnyebb először mondani, az úton, mint rendesen
"Használhatjuk úgy is a teológiát, a teológia érveit, hogy inkább megsebezzünk, mint gyógyítsunk velük. Ez nem a teológia vagy az érvek hibája, hanem a nyomorúságos vigasztalóé, aki belekapaszkodik az igazság egy oda nem illő töredékébe, esetleg rosszul időzít, netán leereszkedő a stílusa, érzéketlen, vagy csupán kulturálisan elfogadott kliséket jelent
Tipográfiai szempontból a pontosvesszőre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a vesszőre: előtte soha sincs szóköz, utána viszont mindig. A pontosvesszőnek érdekes irodalmi vonatkozása is van: Gádor Béla (1906–1961) író, humorista novellát írt Pontosvessző címmel. A …
"Használhatjuk úgy is a teológiát, a teológia érveit, hogy inkább megsebezzünk, mint gyógyítsunk velük. Ez nem a teológia vagy az érvek hibája, hanem a nyomorúságos vigasztalóé, aki belekapaszkodik az igazság egy oda nem illő töredékébe, esetleg rosszul időzít, netán leereszkedő a stílusa, érzéketlen, vagy csupán kulturálisan elfogadott kliséket jelent
Inkább bolondként, haljak meg holnap Mint megbánjak bármit ha, őszintén tettem És nem kell majd szégyellnem azt aki lettem Hiába átkoznak, hívnak bolondnak Inkább bolondként, haljak meg holnap Mint megbánjak bármit ha, őszintén tettem És nem kell majd szégyellnem azt aki lettem Lesznek még felhők, és lesznek még rossz álmok
Inkább az íjunk minden rezdülésének ismerete és a megbízhatósága a fontosabb, mint bármilyen trendeknek való megfelelés. Egy 15-20 éves íjjal is lehet világbajnokságot nyerni, de ebből az íjból kilőtt vessző a világversenyek kihívásainak megfelelően csak a legjobb márkák legfelső egy-két típusa közül kerülhet ki. Így a tegez tartalma íjunk piaci értékénél akár magasabb is lehet.
Nem tudta eldönteni, hogy előbb befejezze-e az egyetemet, vagy hagyja ott az egészet, és menjen inkább férjhez. Ha a mint hasonlítást jelöl, mindig van előtte vessző: Haja fekete volt, mint az ében, bőre fehér, mint a hó.
Mikor kell a "mint" szócska elé vessző? Mi erre a szabály? Piros, mint a paradicsom. (Ha jól tudom, ide kell.) Több, mint kettő. (Ebben nem vagyok biztos.)
Van vessző. Több mint öten voltak ott. Nincs vessző. A kevesebb(,) mint akármennyiről nem esik szó Most ha vagyunk annyira eszementek, hogy elkezdjünk töprengeni, miféle kötősző a több mint szemtelenség-ben a mint, és tovább piszkáljuk a különféle minteket, lassan el is érkezhetünk a pina mint irodalom kérdésköréhez.
Mikor kell a "mint" szócska elé vessző? Mi erre a szabály? Piros, mint a paradicsom. (Ha jól tudom, ide kell.) Több, mint kettő. (Ebben nem vagyok biztos.)
Ennek általánosan használt neve ugyancsak vessző. De ez sem mindig volt így! Mint Keszler Borbála Írásjeltan című művéből kiderül, régen számos egyéb elnevezése is élt: rántás, mellévonás, kis görbe vonal, horgocska, vonás stb. Itt van kezemben Altai Rezsőnek A magyar helyesírás …
