Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című fő művének és maró hangulatú esszéinek köszönhette. A köztudatba „a pesszimizmus filozófusaként” vonult be, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz

Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve, A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől.

a világ mint akarat és képzet; Arthur Schopenhauer; azonban a schopenhaueri akarat megtestesüléseként sem a keletkezés, Mucsi és Kitzia is jól ismeri a világmindenség legvégső okául és alapjául szolgáló akaratot, mi viszont legfeljebb …

Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet (Sapientia humana, 2002). Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve, A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyo­mányos, illetve az ún. német idea­lista és kriticista filozófiai művektől.

Fülszöveg Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve, A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől.

Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve, A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől.

Megismerkedett az indiai filozófiával és misztikával, Schopenhauer szerint filozófiája a Védák kommentárjain, az Upanisadokon alapul. 1814-ben szakított anyjával annak szabados életmódja miatt s Drezdába költözött. 1816-19 közt keletkezett A világ mint akarat és képzet című főműve, amely ismeretelméleti

Az akaratnak önmagából kell táplálkoznia, mivel kivüle semmi nincsen, és ez egy éhes akarat. Innét a hajsza, a szorongás és a szenvedés; A világ mint akarat és képzet. Véleményem szerint, Fichte, Schelling és Hegel nem filozófusok, mert hiányzik belőlük ennek első kelléke: komolyság és becsületesség a kutatásban

Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül

Arthur Schopenhauer. Schopenhauer (1788-1860) danzingi, apai részről neurózissal, depresszióval és egyéb betegséggel „megáldott”, anyai részről pedig kicsapongó, szabados életmóddal rendelkező kereskedőcsaládból származik. c. könyve nevét egy csapásra híressé tette. 1859-ben A világ mint akarat és képzet

Arthur Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől.